2007. október 28., vasárnap

Múltbéli terápiák

Amióta Olivér megszületett azóta terápiáról terápiára járunk. 3 hónapos volt, amikor elkezdtünk Dévényezni, mivel olyan szinten spasztikus (feszes izomzatú) volt a kis drága, hogy nem lehetett derékban behajlitani sem, olyan volt szegény, mint egy fadarab. Oli mindenben sokkal lassabban fejlődött, mint más babák, hisz a világra nem sok kitekintést kapott azáltal, hogy a fejét nem birta oldalra sem forditani, de azért idővel, Orsi, a gyógytornászunk kitartó munkáját dicsérve, Oli nagyon összeszedte magát, és habár akkoriban nem igértek semmit, de mozgása teljesen rendbejött. Persze autizmusa miatt, mozgása kissé ügyetlen manapság is, de szerencsére a mozgásképtelenségtől nagyon nagyon messze áll.
Mivel ilyen volt a kezdés, igy nem nagyon akadtam ki Oli lassabb fejlődésén, mivel ha lassabban is, de azért fejlődgetett. Amikor kb. 2,5 éves lett és még mindig nem szólt egy szót sem, elkezdték szóvá tenni ismerősök, hogy lehet, hogy azért meg kéne nézni, Olit, hogy nincs-e valami baj, mert akár honnan is nézzük azért már kéne verbális szinten is felmutatni valamit. Egy ideig húztam halasztottam ezt a kérdést, mivel nem tűnt úgy, hogy valami akadálya lenne annak, hogy elkezdjen beszélni - remekül kommunikált mutogatással, húzogatással és egyéb cselekkel.
Végül pár hónap gondolkodás és várakozás után jelentkeztünk a Koraiba vizsgálatra, megkésett beszédfejlődés miatt és láss csodát a Koraiban kapott diagnózis megkésett beszédfejlődés lett. Igy kerültünk a Koraiba kifejezetten beszédinditást célzó terápiára Karinához, melynek hatására Olivér végül belátta, hogy verbális kommunikációval könnyebben lehet boldogulni, igy szinte egyik pillanatról a másikra, csak úgy minden átmenet nélkül, elkezdett mondatokban beszélni. És azóta be sem áll a szája.
Egyébként egész mostanáig logopédiáztunk, mert mindig ráfogták, hogy beszédhibás, holott nem igazán az. Én mostanra rájöttem, hogy van egy olyan alaptrükkje Olinak, hogy amikor elveszik egy párbeszédben és nem tudja hogyan reagáljon, akkor hirtelen beszédhibás lesz és igy nem lehet érteni mit mond. Mindez (maximalista gondolkodás módját ismerve) azért van, mert beszédhibásnak még mindig jobb tűnni, mint egy gyagyának, aki nem tud válaszolni.

1 megjegyzés:

Mama írta...

Hát igen igen. Máté sem beszélt 2,5 éves koráig. Amit tudott még azt is elfelejtette pl.kesz=kesztyű.Júniusban kezdett el pötyögni, most meg már szépen mondatozik. Ugyan kliséket használ és azokat szinezgeti, variálja. Amúgy ő is inkább felnőttekkel haverkodik. Bármikor odatrappol egy vadidegenhez megmutatni az aktuális állatkáját, de ha egy gyerek jön a közelébe kezdődik a cécó. A hétvégén amíg bevásároltunk ő kedélyesen üldögélt a bevásárló kocsiban, amíg egy kislány oda nem jött hozzá haverkodni, akkor elegánsan megpróbálta jól megrúgni az illetőt. Na , ezek azok a percek amiket szívesen felednék! Már előre izgulok a Mikulás műsoron, ha egyáltalán be tudjuk rángatni, mert mostanában János vért izzad az irodáben vele.