Ez a kérdés tényleg komoly fejtörést okoz most nekem és istenigazából nem találtam meg a választ, pedig jó ideje gondolkodom rajta. (És imádom Sherlock Holmest.)
Hogy a francba került a gyerek arcába, a pufók pofiba, szálka?
Megoldásokat várok. Más külsérelmi nyom nincs a gyereken.
2007. november 26., hétfő
2007. november 24., szombat
2007. november 23., péntek
Persely
Tegnap Olivér besétált a szobába, megállt, tartott egy kis hatásszünetet és közölte: Anyanya, azt hiszem nem kellett volna megennem azt a pénzt.
Elsőre fel sem fogtam mit mondott, majd hirtelen elért az agyamig: pénzt evett a gyerek. De mégis mikor, mennyit és hol? Legelőször megpróbáltam kideríteni az időpontot, ami Olival elég nehéz, mivel az idő számára úgy, mint tegnap-ma-holnap megfoghatatlan fogalom, viszont a most kérdést már érti, így evvel kezdtem a kérdés sorozatot. A mostra határozott nem választ kaptam, így mentem tovább: Tegnap, miután Katitól hazajöttünk? - erre is nem volt a válasz, viszont Kati jó kiindulópont volt, mert avval folytatta, hogy akkor amikor legutóljára Katinál voltunk. Szóval eltelt már egy hét, gondoltam, innentől kezdve azt kellett megtudnom, hogy a pénz mekkora, benne van-e még, vagy már kijött valamilyen formában. A pénz mérete gyorsan kiderült, mivel erre kérdésre simán tudott válaszolni: Egy arany 1 Ft-os volt. Ok, gondoltam akkor nincs akkora galiba, mert az 1 Ft-os viszonylag kicsi. (Meg kell mondanom az én agyamon azonnal az 50 Ft-os futott át méretével együtt.) Közben eszembe jutott, hogy a múlt héten az apjuk évi egyszeri elviszem a gyerekeket programját teljesítette, ami úgy kezdődött, hogy elmenetelük után fél órával csengett a telefonom, és közölte Olivér hányt. Evvel a gondolattal összeállt a kép: Olivér akkor ette a pénzt, és ezért hányt és nem a kolbász volt az oka, mint ahogy azt ő mondta. Miután beigazolódott feltevésem, megpróbáltam kideríteni, miért csak most mondja, de Oli konkrétan leszögezte, hogy erről a témáról többet nem hajlandó még hallani sem... Én meg persze tudom miért csak most mesélte el a sztorit: úgy tűnik kisBogyómat lelkiismerete nem hagyta nyugodni...
Elsőre fel sem fogtam mit mondott, majd hirtelen elért az agyamig: pénzt evett a gyerek. De mégis mikor, mennyit és hol? Legelőször megpróbáltam kideríteni az időpontot, ami Olival elég nehéz, mivel az idő számára úgy, mint tegnap-ma-holnap megfoghatatlan fogalom, viszont a most kérdést már érti, így evvel kezdtem a kérdés sorozatot. A mostra határozott nem választ kaptam, így mentem tovább: Tegnap, miután Katitól hazajöttünk? - erre is nem volt a válasz, viszont Kati jó kiindulópont volt, mert avval folytatta, hogy akkor amikor legutóljára Katinál voltunk. Szóval eltelt már egy hét, gondoltam, innentől kezdve azt kellett megtudnom, hogy a pénz mekkora, benne van-e még, vagy már kijött valamilyen formában. A pénz mérete gyorsan kiderült, mivel erre kérdésre simán tudott válaszolni: Egy arany 1 Ft-os volt. Ok, gondoltam akkor nincs akkora galiba, mert az 1 Ft-os viszonylag kicsi. (Meg kell mondanom az én agyamon azonnal az 50 Ft-os futott át méretével együtt.) Közben eszembe jutott, hogy a múlt héten az apjuk évi egyszeri elviszem a gyerekeket programját teljesítette, ami úgy kezdődött, hogy elmenetelük után fél órával csengett a telefonom, és közölte Olivér hányt. Evvel a gondolattal összeállt a kép: Olivér akkor ette a pénzt, és ezért hányt és nem a kolbász volt az oka, mint ahogy azt ő mondta. Miután beigazolódott feltevésem, megpróbáltam kideríteni, miért csak most mondja, de Oli konkrétan leszögezte, hogy erről a témáról többet nem hajlandó még hallani sem... Én meg persze tudom miért csak most mesélte el a sztorit: úgy tűnik kisBogyómat lelkiismerete nem hagyta nyugodni...
2007. november 20., kedd
Nevezés a viking vagy ökör sapka versenyre
Mátét nézegetve eszembe jutott, hogy nekünk is van hasonló viking/ökör sapkás képünk. Azt gondolom, hogy Máté és Oli fej fej mellett nyerte az első helyet az általam meghirdetett mai versenyben :) Fellebezni nem lehet.
2007. november 15., csütörtök
Esti mese
Mostanában meglehetősen megfeszített vagyok. Hiába van amikor az emberre rájön az 5 perc. Sajnos én az 5 percet órákra hosszabbitottam.
Milyen nagy szerencse, hogy van nekem egy oly bölcs kicsi fiam, mint az én Zsombim.
Miután bekiabáltam a gyerekeimet az ágyba, és kértem pár percet nagy bocsánatkérések közepette a lehiggadasámra, a gyerekszobába végre nyugton visszatérve ez a kép fogadott. No comment illetve, de és ez ennyi: gyagya anya...
Milyen nagy szerencse, hogy van nekem egy oly bölcs kicsi fiam, mint az én Zsombim.
Miután bekiabáltam a gyerekeimet az ágyba, és kértem pár percet nagy bocsánatkérések közepette a lehiggadasámra, a gyerekszobába végre nyugton visszatérve ez a kép fogadott. No comment illetve, de és ez ennyi: gyagya anya...
2007. november 9., péntek
Vajon ki volt?
Eszik a két gyerek az asztalnál, hatalmas csámcsogás.
Párbeszéd:
Anya: Melyik csámcsog?
Egyik gyerek: Én nem.
Másik gyerek: Én sem.
Klassz.
Ezek szerint van egy titkos kismanónk a lakásban, aki akkor ül le a kisasztalhoz a kistányérjával enni, amikor az én gyerekeim is esznek. És ő az aki nem tud csámcsogás nélkül enni. Megyek megkeresem.
Párbeszéd:
Anya: Melyik csámcsog?
Egyik gyerek: Én nem.
Másik gyerek: Én sem.
Klassz.
Ezek szerint van egy titkos kismanónk a lakásban, aki akkor ül le a kisasztalhoz a kistányérjával enni, amikor az én gyerekeim is esznek. És ő az aki nem tud csámcsogás nélkül enni. Megyek megkeresem.
2007. november 8., csütörtök
Útbaigazitás
Nagyon ritkán szoktam becsukni a hálószoba ajtót, de valamelyik nap megtettem és a fent látható vizuális segitségeket találtam a belső oldalán.
Csütörtökön 3 órakor...
Oli nagyon szereti a keddeket és a csütörtököket, ezek az ő nagy napjai. Ilyenkor vannak a fejlesztések. 3-kor kezdünk Katinál az Autizmus Alapitványnál.
Az Autizmus Alapitványnál a TEACCH programmal oktatnak. Ez itt Olivér napirendje. Amikor végez egy feladattal akkor odamegy leveszi azt amivel végzett, és utána jöhet a következő napirendi pont. A napirendi kártyák óriási segitséget jelentenek Olinak, ezek segitségével az egymást követő feladatok kiszámithatóvá válnak, igy mindig tudja, hogy mire számithat a következő pillanatban. Minél nagyobb a kiszámithatóság, annál kevesebb a frusztráció.
A feladat napirendi kártya: Olinak el kell mondania, hogy milyen érzéseket tükröz a képeken látható emberek arca.
Majd eseményekkel kell összetársitania az érzelmeket.
Utána jön egy kis beszélgetés egy képről.
Majd utolsó feladatként, egy kis beszélgetés a napszakokról.
A végén persze az elmaradhatatlan szabadidős tevékenység. Oli mostanában mindig a buborék fújást választja... Kati késziti a buborékokat, amit Oli nagyon lelkesen elkap
Az Autizmus Alapitványnál a TEACCH programmal oktatnak. Ez itt Olivér napirendje. Amikor végez egy feladattal akkor odamegy leveszi azt amivel végzett, és utána jöhet a következő napirendi pont. A napirendi kártyák óriási segitséget jelentenek Olinak, ezek segitségével az egymást követő feladatok kiszámithatóvá válnak, igy mindig tudja, hogy mire számithat a következő pillanatban. Minél nagyobb a kiszámithatóság, annál kevesebb a frusztráció.
A feladat napirendi kártya: Olinak el kell mondania, hogy milyen érzéseket tükröz a képeken látható emberek arca.
Majd eseményekkel kell összetársitania az érzelmeket.
Utána jön egy kis beszélgetés egy képről.
Majd utolsó feladatként, egy kis beszélgetés a napszakokról.
A végén persze az elmaradhatatlan szabadidős tevékenység. Oli mostanában mindig a buborék fújást választja... Kati késziti a buborékokat, amit Oli nagyon lelkesen elkap
Csütörtökön 4 órakor...
Kati után 4-re Krisztihez rohanunk a Deák diákba szenzomotoros, okositó-ügyesitő fejlesztésre. Itt éppen a kistigris kommandó látható.
Ma Zsombi is elkisért minket és a végén a játékhoz ő is csatlakozott. Tűz, viz, repülő...
Na vajon kinek nem jut karika?
Úgy tűnik, Olinak nem jutott...
De persze vesztesek itt nincsenek...
Ma Zsombi is elkisért minket és a végén a játékhoz ő is csatlakozott. Tűz, viz, repülő...
Na vajon kinek nem jut karika?
Úgy tűnik, Olinak nem jutott...
De persze vesztesek itt nincsenek...
2007. november 2., péntek
Rajzok egy témára
Azért eljött az a pont is, amikor Olivér bevonult a gyerekszobába egy kicsit egyedül lenni és elkészitette ezt a számozott sorozatot.
Szülinap
Habár ma van hivatalosan a szülinapom, de mi már tegnap elkezdtünk bulizni. Itt volt Levente, Tamás és Évi. Sajnos róluk nem nagyon találtam használható képeket, mivel egész este Zsombi uralta a fényképezőgépet, aki leginkább magát és Olivért fényképezte.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
