Olira rájött megint az éhhalál, miközben a vacsorát főztem, igy ki-be nyitogatta a hűtőt és mindig kitalált valamit, hogy mit adjak neki oda, ha nem akarom, hogy ő azonnal éhen haljon. Elég hamar meguntam a parancs osztogatást, és rászóltam egy kissé erőteljesebben, hogy azonnal fejezze be azt amit csinál és várjon türelemmel, amig kész nem lesz az étel. Ennek hatására Olivér szája teljesen legörbült, és sirva közölte: Én nem ilyen nőt akartam magamnak, én egy jó nőt akartam, majd durcásan rám nézett és még hozzátette: és egyszer még lesz is, nem olyan, mint te.
A történethez annyit szeretnék még hozzátenni, hogy a kedvenc ételét főztem ma, fokhagymás-paradicsomos tésztát.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
Vizuális típus vagyok, már látom Oli JÓ Nőjét fakanállal, letörölhetetlen mosollyal, kötél idegzettel, és Barbie alkattal. Máté az apját szadja szakadatlan. Szegény János meg tökre kiborult, hogy őt most nem szereti a fia. Nem igazán tudom visszapörgetni melyik rászólás okozta ezt, mert úgy tűnik hirtelen kezdte ezt a félek apámtól melodrámát. Persze lehet, hogy eddig érlelte, és az is lehet, hogy amolyan Mátés fun az egész.
Beszéltem erről Jánossal, hogy ne vegye a szivére. Szerencsére ez nem arról szól, hogy nem szereti, csak biztos történt valami, amivel János keresztülhúzta Mici számitásait. Időbe telik, amig az ember rájön, hogy mi az és, hogyan lehet kezelni. Én tegnap is megkaptam a rossz anya dijat Olitól.
Megjegyzés küldése