Milyen nagy szerencse, hogy van nekem egy oly bölcs kicsi fiam, mint az én Zsombim.
Miután bekiabáltam a gyerekeimet az ágyba, és kértem pár percet nagy bocsánatkérések közepette a lehiggadasámra, a gyerekszobába végre nyugton visszatérve ez a kép fogadott. No comment illetve, de és ez ennyi: gyagya anya...
1 megjegyzés:
Nagyon édesek a srácok ezen a képen. Néha meg ki kell hogy jöjjön a fáradt gőz...Ha baj van én is szívesen meghallgatlak. :)
Megjegyzés küldése